Köszönjük, hogy kitöltötted a tesztet!

A TE KARBONLÁBNYOMOD

TONNA CO2e

amelynek semlegesítéséhez

kifejlett fa szén-dioxid-megkötő képessége szükséges.

A Te eredményed a mai eredményekhez viszonyítva:

(átlag = 100%)

A Te eredményed az összes eddigi eredményhez viszonyítva:

(átlag = 100%)

Minél nagyobb a karbonlábnyomunk, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért negatív hatásunk. A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5 tonna szén-dioxid egyenérték/fő (2020-as világbanki adat). Az Európai Unió átlaga 7,72 tonna, a világ átlagos karbonlábnyoma 4,5 tonna. A 2050-re kitűzött világcél 1,87 tonna.

Hazánk nagyjából a középmezőnyhöz tartozik: egy átlagos magyar 2020-ban 5 tonna szén-dioxid kibocsátásáért volt felelős. Összehasonlításképp ugyanezen évben Ausztriában 6,7; Szlovákiában 5,6; Ukrajnában 4,9; Romániában 3,7; Németországban 7,7; Hollandiában pedig 8 tonna volt az egy főre eső emisszió, míg a fejletlenebb államokban, így Zimbabwében (0,7 tonna) az érték jóval alacsonyabban alakult. A rekordot Magyarországon 1984-ben mérték, ekkor 8,54 tonna volt az éves lábnyom. A csökkentés pedig elengedhetetlen, hiszen a fenntartható szint évi 1,87 t CO2 lenne fejenként.

A fák fontos szerepet játszanak az energiamegtakarításban azáltal, hogy árnyékot adnak, mivel nyári melegben csökkentik a településeken a hőmérsékletet. Az fák árnyéka az általuk kibocsátott vízgőzzel együtt akár 11-25°C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet az árnyék nélküli területekhez képest. Egyes becslések szerint egyetlen fa árnyéka ugyanannyi energiát takaríthat meg, mint amennyi 10 szobaméretű légkondicionáló működtetéséhez szükséges napi 20 órán keresztül!

A fa energiatakarékos képessége télen sem szűnik meg; fontos szélfogókat biztosítanak az épületek körül, hogy akár 50%-kal is csökkentsék a hőveszteséget, csökkentve a fűtési költségeket és az energiafogyasztást!

A karbonlábnyom végeredményét tonnában kifejezett szén-dioxid egyenértékben kapjuk meg. A végeredmény az egyén egy éves karbon kibocsátására vonatkozik. A háztartások átlagos fogyasztási értékeit a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján számoltuk ki. Adatokért különböző szervezetek adatbázisát (Eurostat, ourworldindata.org), jelentéseit és szakértői értékelésen átesett tudományos publikációit használtuk. Az emissziós faktorok kiszámításánál a WWF UK karbonlábnyomtesztje szolgált alapul, melyek jó része adaptálva lett a hazai viszonyokra. Figyelem! A program által kalkulált eredmények nem helyettesítik a független vizsgáló szervezet mindenre kiterjedő karbonlábnyom jelentését.

TIPPEK

Aki csökkenteni szeretné lábnyomát, sokat tehet érte – íme, néhány ötlet a WWF-től és a GreenDependent-től:

Beszéljünk a klímaváltozásról

Baráti beszélgetés a klímaváltozásról egy nehéz, mégis nagyon fontos dolog, amit az ügyért tehetünk. Az a legnagyobb kihívás, hogy úgy hozzuk fel a témát, hogy ne zavarjuk össze a beszélgetőpartnert, ne keltsünk benne bűntudatot vagy éppen a tehetetlenség érzését, ami miatt aztán elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ismét beszélgessen a kérdésről.

Főzzünk alacsony energiaigényű ételeket

Ne (csak) az ünnepi ételeink legyenek klímatudatosak, hanem a gyakran készített, hétköznapi ételek is! Gyors, egyszerű receptekre gondoljunk, amelyekbe nem kell sok sajt vagy vörös hús. Még jobb, ha szezonális zöldségekből és maradékokból alkotunk finom fogásokat – ld. gyorsan kevergetve pirított ételek (stir fry), könnyű levesek, omlettek és piték.

Térjünk át LED-világításra

Az alacsony fogyasztású LED izzók népszerűsége és kínálata az utóbbi években nagyot ugrott. Több tucat új modell kapható a boltokban, és már az áruk is csökkent. Ideje LED-re váltanunk!

Nyaraljunk kislábnyomon

Egy jó nyaraláshoz nem feltétlen kell külföldre menni, épp elég felfedeznivaló van itthon is. De ha mindenképp világot szeretnénk látni, utazzunk vonattal európai célpontokra.

Vezessünk hatékonyan

Finoman gyorsítsunk, fokozatosan lassítsunk, minél előbb váltsunk magasabb sebességbe, és tartsuk magunkat a sebességkorlátozáshoz. Autóvásárlásnál igyekezzünk minél kisebb tömegű autót választani.

Osszuk meg a tudásunkat

Túlvagyunk a saját kezű ajtó-, ablakszigetelésen? Tapasztalatot szereztünk, melyik a legjobb LED izzó? Mondjuk el mindenkinek, akit érdekel, segítsünk másoknak is az otthonuk zöldítésében!

Biciklizzünk rendszeresen

A rendszerességen van a hangsúly! Ha csak pár km-t autóztunk/buszoztunk eddig, de minden nap, és ezt váltjuk ki bringázással, az is igen jelentős előrelépés lesz a karbon-szegény életmód kialakításában a teljes évre nézve!

Újrahasználható flakonból igyál

Szerezz be egy újrahasználható vizes palackot, és tartsd mindig magadnál töltve. Pénzt takarítasz meg, és véded a környezetet!

Egyél több helyben termesztett vagy készült ételt és kevesebb vörös húst

Kóstold meg a különbséget, érezd magad jobban, és támogasd a magyar gazdaságot!

Termelj minél kevesebb szemetet

Próbálj meg a csomagolásmentesen vásárolni! A számodra feleslegessé vált dolog lehet másnak kincs, rengeteg virtuális piac elérhető az online világban, próbáld meg eladni, elajándékozni, elcserélni azokat!

Hallottál már a karbonlábnyom-kiegyenlítésről vagy ellentételezésről (Carbon Offset)?

A carbon offset minden olyan tevékenység, amely kibocsátáscsökkentés biztosításával kompenzálja az egyén vagy vállalat szén-dioxid-kibocsátást. Szén-dioxid-ellensúlyt előállító projektek például:

  • Megújuló energiával kapcsolatosprojektek, például széntüzelésű erőműveket felváltó nap- vagy szélerőművek építése.
  • Energiahatékonysági fejlesztések, például az épületek szigetelésének növelése a hőveszteség csökkentése érdekében, vagy hatékonyabb járművek használata szállításhoz.
  • Szén-dioxid megkötése talajban vagy erdőkben, mint például fásítási tevékenységek.

A fogyasztók önként vásárolhatnak szén-dioxid kiegyenlítést, ha kompenzálni szeretnék a kibocsátásukat. A szén-dioxid-kompenzációk segítenek fenntartani a tisztább környezetet, csökkentve ezzel a szennyezések hatásait. Ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát, ami alacsonyabb fosszilis üzemanyag-fogyasztást eredményez. A kiegyenlítő új élő helyet teremtenek a vadon élő állatok számára, és segítenek helyreállítani az elveszett biodiverzitást.

A globális felmelegedés egyik oka, hogy az ipari civilizáció kezdete óta az Földünkről eltűnt az erdők 2/3 része. Ahhoz, hogy megduplázzuk az erdőségek méretét, fejenként kb. 200 fát kellene ültetni, segítve az ember okozta CO2 megkötését.

„A karbonsemlegesség az ökológiai fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme.”

(Rampasek, László A.)