A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) az éghajlatváltozás hatásai miatt fellépő problémák kiküszöbölésére nyújt támogatást. Az operatív program egyik finanszírozó alapja az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), melynek forrásai a 2021-27-es fejlesztési időszakban három, a zöld átállás hatásainak leginkább kitett, karbon-intenzív vármegyében Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében érhetőek el. A KEHOP Plusz Monitoring Bizottság munkájának elősegítése érdekében ebben a három vármegyében Igazságos Átmenet Albizottságokat hoztak létre. Alakuló ülésükre április 16-án, Egerben került sor.
A KEHOP Plusz célja a környezetszennyezés és az erőforrásaink túlzott kihasználásának csökkentése, a biológiai sokféleség megóvása és a fenntarthatóság előtérbe helyezése, amely törekvések az Európai Unió által meghatározott egyik szakpolitikai célt, a Zöldebb Európát fedik le. Az operatív programot a Kohéziós Alap (KA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) finanszírozza, hazai társfinanszírozással. Az operatív program ötödik intézkedése az Igazságos Átmenet Alap támogatásával nyújt segítséget azon területeknek, amelyek súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülnek a klímasemlegességre való átállás összetett folyamatában. Fő célkitűzés, hogy az átállás a lehető legalacsonyabb társadalmi veszteségek mellett menjen végbe.
Fotó: KTM
A KEHOP Plusz monitoring bizottságának munkáját segítik a most megalakult albizottságok, amik az IÁA forrásainak elosztásában működnek közre. Az igazságos átmenet albizottságok elnökének Deli Daniellát, az Energiaügyi Minisztérium Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárát választották. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón Nagy Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a KEHOP Plusz 1552 milliárd forintos pénzügyi keretének 7 százaléka, mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására. A helyettes államtitkár ismertette, hogy a támogatás munkaerő-átképzésre, technológiaváltásra, kutatás-fejlesztésre, megújuló energetikai infrastruktúra fejlesztésére, környezetkímélő háztartási energiatermelés támogatására, továbbá a bányavíztelenítés hatásainak kezelésére és a rekultivált bányaterületek újrahasznosítására fordítható. A pénzügyi segítséget vissza nem térítendő támogatásként kapják majd a pályázók. Várhatóan már az év első felében elérhetővé válnak a mikro- kis- és közepes vállalkozások üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését célzó, zöld iparágakhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítását és az innovatív energiatermelést finanszírozó források – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Az év második felében pedig lakóépületek energetikai korszerűsítésére, lakossági energiafelhasználás csökkentésére és környezetkímélő háztartási energiatermelésre is terveznek pályázatokat.
Fotó: KTM
Szokolai Zsolt, az Európai Bizottság Regionális és várospolitikai főigazgatóság egységvezető-helyettese az eseményen hangsúlyozta, az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.